Az évösszegző listák sereghajtójaként immár a fényes 2017-es év távlatából visszatekintve szedtem össze tíz kedvenc színészi alakításomat a tavalyi filmekből és sorozatokból, ömlesztve.

Ne hallgasson senki a vészmadarakra: a tavalyi évet nagyszerű filmes terméssel zártuk, még ha nem is jutott el minden remekmű a magyar mozikba, így szokás szerint a szűklátókörűség jele, ha valaki temeti a filmművészetet. Hasonlóan értetlenül állok azon vélemények előtt, melyek szerint nincs semmi jó a tévében: a #PeakTV korában, 2016-ban műsorra tűzött 455 szkriptelt sorozat közül csak az nem talál kedvére valót, aki szándékosan nem akar, vagy túl lusta hozzá.

Zsúfolt a mezőny, nehéz kiválogatni a kedvenc színészi alakításokat, de úgy érzem, ez a tízes lista híven tükrözi, mennyi izgalmas színfolt tűnt fel a mozivásznakon és a tévéképernyőkön. A lista természetesen szubjektív, s mint ilyen, megfellebbezhetetlen.

10. A Sing Street csapata

Aki ismer, az tudja, hogy képtelen vagyok csalás nélkül listát állítani, így a tizedik helyen egyszerre több színész is osztozik. John Carney boldogságbombája, a Sing Street tinicsapatából ugyanis vétek volna kiemelni bárkit, a zömmel elsőfilmes srácok – valamint a zenésznek felcsapó főhős szerelmének tárgyát játszó Lucy Boynton – együttes erővel teszik felejthetetlenné ezt a szerény kis filmet.

9. Bella Ramsey (Trónok harca)

Az HBO mindig is híres volt arról, hogy rengeteg szereplővel népesíti be a sorozatait, ám a Trónok harca mindegyiken túltesz. Egy ilyen népes gárdába sok évados késéssel újoncként érkezni, és kitűnni egyre nehezebb feladat: hiába ritkítják a mezőnyt, a célegyenes felé közeledve a régi szereplők sorsa érdekel igazán. Ramsey azonban alig néhány jelenettel olyan kedvenccé nőtte ki magát, amire Pedro Pascal megjelenése óta nem volt példa. A Medve-sziget úrnője karakán vezető, fagyosabb, mint a tél, és olyan törhetetlen, mint a valyriai acél. Tiszteletét ki kell érdemelni, és nem tűri, hogy félbeszakítsák. Lehet, hogy Jon Snow lett Észak királya, de ő is tudja, ennek a lánynak a nyomába sem érhet.

8. Julian Dennison (Hunt for the Wilderpeople)

Shit. Just. Got. Real. Amikor a gyámügyi hatóságok először teszik ki Rickyt egy elszigetelten élő, új-zélandi házaspárnál, veszélyes kölyökként festik le, akivel jobb lesz vigyázni. Attitűdje, az valóban van, de a srác végtelenül hűséges azokhoz, akiket megkedvel. Dennison gangsta öltözékével úgy lóg ki a vadonból, mint Háry János lógna A gyűrűk urából, hibátlan a komikus időzítése, élvezet nézni, ahogy a zsémbes Sam Neill agyára megy. Levakarhatatlan, mint egy kölyökkutya, de pont olyan szerethető is.

7. Holly Taylor (The Americans)

Az FX jelenlegi legjobb sorozatának készítői a negyedik évadban kérték a legtöbbet a szovjet kémházaspár idősebb gyerekét, Paige-et játszó Taylortól, hasonló lelki megrázkódtatásnak és meghasonlásnak téve ki a szereplőt, mint amivel Keri Russell és Matthew Rhys megbirkózik. Taylor felnőtt a feladathoz: eddig azon aggódtunk, nem esik-e bántódása Paige-nek, de most, hogy a közvetlen, mélyen erkölcsös lány egyre mélyebbre süllyed a hazugságok és képmutatás hálójában, már az a sorozat tétje, hogy meg tudja-e őrizni az ártatlanságát, ami részről részre torokszorító módon veszik ki Taylor tekintetéből.

6. Angourie Rice (Rendes fickók)

Shane Black lezser, a hetvenes éveknél is hetvenesévekbelibb noirja szenzációs magándetektív-párost teremtett Russell Crowe-val és Ryan Goslinggal, ám a buddy comedy szíve-lelke utóbbi cserfes, önjelölt magánnyomozó lánya volt, aki nem egyszer kenterbe verte botcsinálta apját nyomolvasói képességével. A talpraesett Hollyként, aki mentőt hívna az életére törő gengszterekhez, de szemrebbenés nélkül megveretné idegesítő osztálytársnőjét, Angourie Rice sok pályatársát megszégyenítő természetességgel adja elő Black frappáns dialógusait. Ha egyszer valaki megcsinálja a Veronica Mars rebootját, senki mással nem tudnám már elképzelni.

5. Justice Smith (The Get Down)

Egyfelől méltatlannak érzem, hogy Baz Luhrmann hiperkinetikus, energikus, retró-gettós tündérmeséjének főszereplője az ötödik helyre szorult, másfelől viszont ő a listám legmagasabb helyezést elérő férfiszínésze, ez talán kompenzál valamit. Mert Smith, aki a method színészet eszközeivel teljes mértékben átlényegült a rapkarrierről álmodozó, érzékeny lelkű Zeke-ké, elemi erejű tehetség, aki egyszerre közvetíti a szereplő szikrázó intelligenciáját, pökhendi naivitását és mélységes sebezhetőségét.

4. Sennia Nanua (Kiéhezettek)

A Kiéhezettek elkövette ugyanazt az ármányt a zombifilmek műfaján belül, amit az Engedj be! a vámpírsztoriknál: fogott egy tágra nyílt tekintetű, okos, érzékeny kislányt, és rámutatott, tessék, ez egy szörnyeteg. Félj tőle. Gyűlöld. A nagyszerű brit horror első negyed órájában egy tapodtat sem mozdulunk az emberségét és felfogóképességét megőrző zombilány mellől, így akkor is kénytelenek vagyunk azonosulni vele, amikor elszabadítja állati ösztöneit. Ijesztő a kontraszt, ahogy a szelíd, udvarias Nanua kivetkőzik magából, de azon jeleneteket is uralja,  amikor csendben fürkészi, tanulmányozza a környezetét: sosem tudjuk, egész pontosan mi jár a fejében, csak azt, hogy apránként rájön, micsoda hatalom birtokosa.

3. Millie Bobby Brown (Stranger Things)

Ahhoz képest, hogy a Netflix nosztalgiasorozatát Winona Ryder nagy visszatérésével reklámozták, annyi csodálatos új felfedezett árnyékolta be, akikkel egy komplett listát meg lehetne tölteni. Ám nem kérdés, hogy közülük is kiemelkedik Millie Bobby Brown: már akkor eldőlt, hogy ez a magányos, okkal paranoiás, barátságra vágyó Eleven sorozata lesz, amikor először lépett be kórházi ruhájában és mezítláb Chris Sullivan vendéglőjébe.

Brown még a hajától is megvált a szerep kedvéért, de nem csak ebben tekinthető a V mint vendettáért hasonló áldozatot hozó Natalie Portman méltó örökösének: az expresszív színésznő puszta nézésével, néma reakcióival dominálja a képernyőt, és kiérdemel minden egyes spielbergi vagy kubricki snittet. Az első évad végén elméletileg életét adta barátaiért, de az írók egyből belengették a visszatérését: nem csoda, a sorozatnak nincs sok értelme nélküle.

2. Royalty Hightower (The Fits)

Royalty Hightowert már a neve is arra predesztinálja, hogy az egész világ behódoljon előtte, de akinek ez még kevés, az a The Fits című experimentális felnövéstörténet megtekintése után garantáltan az akolitusa lesz. Anna Rose Holmer rendező egy YouTube-videóban fedezte fel, majd rá osztotta a fiús, bokszolókkal edző Toni szerepét, aki felcsap egy agresszív táncstílust gyakorló lánycsapatba.

A filmben alig van dialógus, Hightower hajszálpontosan kontrollált fizikális alakítással tolmácsolja a zárkózott lány gondolatait, érzéseit, félelmeit. A jelenet, amelyben egy felüljárón először terpeszugrással kezdi meg szokásos erőnléti edzését, majd a beúszó perkusszív zenére a film során először hajtja végre tökéletesen, sistergő energiával, széles mosollyal a tánccsoportban tanult bonyolult koreográfiát, az év egyik legjobbja.

1. A Better Things három testvére

Csalással kezdtem a listát, csalással fejezem be. Pamela Adlon a Louie-féle mintát követve személyes, saját élményeiből táplálkozó félórás dramedyt készített, ami egy egyedülálló, háromgyerekes anya dolgos mindennapjainak pillanatfelvételeiből áll össze. Mind a három lány páratlanul hiteles, háromdimenziós személyiség, markáns különbségekkel, és azzal a hasonlósággal, hogy bármikor képesek az anyjuk agyára menni.

A sorozat nemcsak azt mutatja meg, mennyire más megközelítést igényel Adlon karakterétől a látszólag angyali természetű, valójában a határait feszegető Duke (Olivia Edward), a politikai aktivizmus iránt kamaszos fanatizmussal érdeklődő, identitását kereső Frankie (Hannah Alligood), vagy a szorongó természetű, de közben kiállhatatlanul hisztis Max (Mikey Madison), hanem a testvérek egymáshoz való viszonyát is gyönyörűen ábrázolja. Adlon egyaránt építhet rájuk drámát és komédiát: Max pánikrohama, amikor kifakad az anyja baráti köre előtt, hogy elvesztegette az életét, éppoly fajsúlyos, mint amennyire vicces az, ahogy torkaszakadtából üvölt az anyja után, amikor az félrevonja az általa kiszemelt srácot.

Kedveltem még: Jacob Tremblay (A szoba); Markees Christmas (Morris from America); Oakes Fegley és Oona Laurence (Elliott, a sárkány); Auli’i Carvalho és Art Parkinson, akik a Vaiana és a Kubo és a varázshúrok főszereplőinek hangját adják; Hajdu Lujza és Zsigmond (Ernelláék Farkaséknál); Alex Lawther (Black Mirror – "Shut Up and Dance”); Sophia Grace Gianni (Transparent – "If I Were a Bell")